Most ment a troli el, a prole-
tár apróra lel. E próza róla
szól. Araszolva halad, szalad, de szaba-
dulni nem szabad. Marad az ég alatt.
A helye várja őt, a hülye szőke
nőt szabadon engedi, repül az ég fe-
lé, micsoda szép fenék, ki van a négy ke-
rék, unom a nyóckert, unom az alma-
lét, unom a jófiút, akit a férfi-
lét maga alágyűr, kit igazából a
hiszti taszítja ki az igazából.
Itt ez a viszki, idd ki, ma kikészülünk.
Szerelem, szerelem, ne nevezz neve-
men soha többé, ez az üzenetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése